Beszámoló - Szigetközi tekerés 2014. 04. 19-20.

Részletek

Szülőkategória: Beszámolók

Módosítás: 2014. november 11. kedd, 17:02

Háromszor elmaradt, most meg a tervezettnél előrébb lett hozva, de végre sikerült megtartani ezt a túrát!

A vonat nem a Keletiből, hanem a Kerepesi úti Százlábú híd építése miatt a Déliből indult, mindkét végén 2-2 bicót időben elhelyeztük. Győrben gondtalanul átszálltunk már alacsony padlós szerelvénybe.

Hegyeshalomban csak kicsit bóklásztunk, a keresett geoládát sajna nem sikerült megtalálnunk – nem jó kezdés.

Kerékpárúton áttekertünk Levélre, ahol a lepusztult egykori expo faluban néztünk szét. Vissza az 1-es út melletti kerékpárútra, ezen irány Mosonmagyaróvár, ahol 56-os emlékeket tekintettünk meg és végig gurultunk a belvároson is.

Némi kis szendvicsezés után áttekertünk a kastélyparkon, aztán dél felé a Kálnoki-hídon át hagytuk el a várost. És már ott is voltunk a Sarlós Boldogasszony kegyhely kápolnánál, melybe éppen hogy sikerült csak bekukucskálni.

 Rövidesen elértük a Szigetközben hosszában vezető kerékpárutat, ahol elvétettük a kanyarodást, így Arak után földúton vágtunk át Püskibe. Út közben két méretes nyúllal haverkodtunk.

Püskibe érve bekövetkezett, amitől a dörgésből-villámlásból tartani lehetett: elkezdett esni az eső. Így Kisbodak helyett egy garázs-kocsma előtetője alatt vészeltük át a zápor különböző intenzitású rohamait. Az eső csillapultával és az idő előre haladtával már nem volt sem időnk, sem kedvünk tovább barangolni, a legrövidebb útvonalon – még csepegő esőben – Dunaremetén és Lipóton keresztül Hédervárra hajtottunk.

Megkerestük a Kont éttermet, ahonnan elkísértek bennünket szállásunkra. A vacsoráig hátralevő időben ketten elnéztünk a vadregényes kastélyparkba és a szép, de üzemen kívül levő kastély-hotelhez is. Kis idő jutott még néhány pingpong ütésre is A vacsora finom, ízletes volt, bár nem igazán sikerült pénztárca kímélősre. Aztán, mire visszamentünk a panzióba, már melegek voltak a szobák is.

Nem sokáig maradtunk fenn, a korai kelés és a tekerés megtette altató hatását. műút 40 + terep 12 km, 124 + 100 m szint.

Másnap jól bereggeliztünk a bőségtálból, aztán amíg a lányok kastélyoztak, mi fiúk eltekertünk a Mosoni-Dunán átvezető lickópusztai hídhoz a tócsákkal tarkított de járható kavicsúton.

Aztán a tegnap eső miatt elmaradt látványosságokat kezdtük bepótolni. Először Darnózselin keresgéltünk kicsinység, majd a faluból kivezető, egészen Lipótig elérő csodás, éppen virágzó gesztenyefasorban kerekeztünk.

Lipót mellett található a Sorjási-tó, ezt kerültük meg. Először egy meglehetősen nagy átmérőjű fűzfa csonkot méricskéltünk, majd hófehér kócsagokkal találkoztunk és egy platánsoron át a remetei hajóállomásnál értünk ki az Öreg-Dunához. Persze mint tudjuk, a bősi elterelés óta itt már nincs hajóforgalom, csak egy kompot találtunk, melyet pihenésképpen kikötöttek.

A töltésen haladva kicsit rázott a kavicsos út, kicsit szembe fújt a szél, hamar le is tértünk róla a Koltai-tanyánál. Aztán Lipóton tanösvényen tekertünk egy holtág partján, míg el nem értük a madármegfigyelő kilátót. Erről szépen be lehetett látni a nádast, a kisebb nyílt vizeket és találgattuk, hogy milyen vízimadarat látunk éppen felreppenni.

Persze megnéztük a (csak) Pesten (?) terjedő Lipóti pékség üzemét – kívülről, aztán még egyszer megtettük az utat Hédervárra. De most csak átvágtunk rajta és a már említett szigetközi kerékpárúton Ásványráróra érkeztünk. Itt a kocsmával szemben lakó, a győriekkel túrázó Ertl Sándor túratársunkat kerestük fel, aki egy kis morotva partján lakik. Korábbi évek terveiben az szerepelt, hogy majd őt fog bennünket kalauzolni a Szigetközben, de most a mérsékelt létszám miatt erre nem volt szükség. A beígért halászlézés most az idő szűke miatt elmaradt, Mecsérre sem tértünk ki. Viszont a kálvária megnézése után Dunaszentpálra még elugrottunk, majd Dunaszegen elkezdtünk ismerkedni az egykori bolgánypusztai kisvasút nyomvonalával és még fellelhető épített emlékeivel.

Mire a Morotva-tóhoz értünk volna, megint csak rákezdett az eső. Egy, illetve két kis beálló alatt vártuk ki a zápor végét, de nem adtuk fel. Jól is tettük, mert a két tó közötti tanösvény maradandó élményt nyújtott! Itt is volt egy kis torony a kilátásra, szétnézésre.

A tókerülés után megleltük a már említett kisvasút kiállított mozdonyát egy billenős kocsijával és a Vörös Köröszt nevű emlékhelyet is.

Innen megint beöltöztünk, hiszen az eső kicsit rákezdett, majd alábbhagyott. Győrzámolyban még egyszer neki rugaszkodtunk az itteni multi geoládának, de már nem erőltettük a teljes megtalálást, inkább legszívesebben már a vonaton ültünk volna hazafelé. Győrből semmit sem láttunk a szemerkélő esőben. Mire megvettük a jegyeket, felpakoltuk a bringákat, már indult is vonatunk. Komáromig mindenhol megálltunk, onnan viszont már csak alig-alig. Pesten akkor éppen nem esett, így ki-ki haza tudott tekerni újabb ázás nélkül.

50+16 km, 170+100 m.

Az idő mostoha volta miatt elmaradtak látnivalók, keresnivalók jócskán. A húsvéti időpont miatt itthon maradók miatt is vissza kell még oda menni! Igaz, legközelebb a gyereknapra győri kerekezés van kiírva

A túrán készült képek megtekinthetőek itt: http://www.zoldsport.eu/galeria/category/159-szigetkoezi-tekeres-2014-04-19-20

Résztvevők: Borsos Gábor, Csányi Zsuzsa, Gömbös Erzsébet, Pásztor András