Tavaszi bringatúra a Zselicben - beszámoló
- Részletek
- Szülőkategória: Beszámolók
- Módosítás: 2014. november 11. kedd, 17:00
Zselici kerékpártúra 2011. 04. 15-17.
Kaposváron, a vasútállomáson találkozott a túracsapat. A terhek elosztása és a maradó autók leparkolása után a város kerékpárútján hagytuk el a lakott területet.
BölényfarmRövid irammenet után Kaposmérőre érkeztünk, ahol megnéztük az Európában kevés helyen látható amerikai bölényeket, készítettünk pár száz felvételt, meghallgattuk az ismereterjesztést és elgurultunk a tulajdonos házához, aki egyébként íjkészítő is.
http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/buffalo-samu-a-tonnanyi-nyers-ero-249062
Ezután délre vettük az irányt Bárdudvarnoknak, ennek folytatása a Petörke-tavak. Rálátás a meredek emelkedő tetejéről tehető, ha kifújtuk már magunkat a biciklitolás után (GcPter).
Szenna
Majd lankás úton, végül meredek lejtőn megérkeztünk Szennára, a skanzenbe (GcSzsk). Zsúpfedeles parasztházak sorát szemléltük meg némi háziállattartással. Az éppen ide kiránduló gyerekek nemezeztek, korongoztak is. Az éppen záporozó eső a kazettás mennyezetű református templomban nem ért bennünket. Csodás a templombelső kialakítása! http://geocaching.hu/caches.geo?id=793
Kazettás templombelső
Ahova előbb könnyen legurultunk, most kaptathattunk vissza Bárdudvarnokra, majd a tavat megkerülve a felhagyott vasútvonal alépítményére épített kerékpárúton haladtunk tova.
http://geocaching.hu/caches.geo?id=1870
Mígnem Zsippónál egyszer csak székely kapu mellett felirat: Madár- és Élménypark. Csepergélő esőben sétáltunk körbe az emberi elszántság és odaadás példaképének tekinthető birtokon. Itt aztán mindenféle érdeklődésre számot tartó falusi házkörüli dolog, meg némi ritkaság is megtalálható az madár- és növénynemesítésig bezárólag.
http://zsipposzepe.fw.hu/
Továbbra is délre tartva hamarosan letértünk a majd vízszintes vasúti pálya nyomvonalról és máris meredek emelkedőn feltolva gépeinket értünk el Bányára, az életmódházban működő Panoráma panzióba. A név valóban kötelez, hiszen csodás látvány tárult a szemünk elé a közeli dombok ölelésében elterülő tavak képében. A vacsora igen ízletes és kiadós volt, az esti beszélgetés meg kinek-kinek az éjszakába nyúlt.
A krónikás kis kitérőt tett a Zselici Csillagos Égbolt Parkban, ahol a felhős égbolt miatt a sötétedést nem megvárva kereste fel az elrejtett geo-ládát (GcSill).
Remek tisztálkodási és a tetőtér kupola jellege miatt érdekesen kialakított szobáinkban a fáradtság és a finom meleg hamar elnyomott bennünket.
Reggelizés és ebédre való szendvicskészítés után felcihelődtünk. Először a Feneketlen kutat néztük meg a leírás szerint állítólag abban elsüllyedt ökrös szekérrel (GcFkut).
Majd kicsit beljebb húzódva az erdőbe, megnéztük a 17 kilométer a Zselicben útvonal első állomását, az érdekes kiépítettségű Mátyás kutat is (GcZsel1). Utunk tulajdonképpen erdészeti úton vezetett, de azért volt némi autós forgalom is rajta. A Dennai erdészház közeli rakodónál a még éppen hogy csak virágozni kezdő medvehagymából gyűjtöttünk keveset. Hamarosan letérve az aszfaltútról széles földúton kevés szinttel tértünk ki Visnyeszéplakra, Pali betyár sírjához (GcZsel2), ahol felolvastuk a róla szóló ládaleírás fejezetet. Alig értünk vissza az aszfaltútra, hamarosan újra ki kellett térni róla. A környék legmagasabb pontján, a 265 méter magas Hindai-bércen levő geodéziai mérőtoronyhoz kerekeztünk, majd a tetemes számú létrafokon felmászva gyönyörködtünk felülről a táj szépségében (GcZsel3).
A következő megállónk Kardosfapusztán volt, a Hotel Kardosfa*** közelében kivágott farönkökön ülve ettük meg szendvicsinket, de utána a hotel exkluzív udvarán kávéztunk, forró csokiztunk!
Megint csak kis kitérővel elgurultunk a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalába eső, 1896-ban ültetett, eredetileg az évszámot formázó Millenniumi emlékhársashoz (Gc1896).
Illetve visszatérve az útra elég gyorsan, nagy-nagy szintet veszítve értük el a kis horgásztavat, tovább pedig Ropolypusztát.
Na, innen aztán hosszú elnyújtott keserves emelkedő következett majdnem egészen a 67-es útig. Amit a nehézkes felkapaszkodással megnyertünk, megint elveszítettük, mert lerobogtunk Simonfára. Visszafelé megint csak a csúnyábbik hosszú, kitartó emelkedő tette próbára tüdőnket, izmainkat. Kellemes kis pihenőként megmásztuk a fa kilátótornyot.
Ezután lankás lejtőn gurulva Kisbőszénfa következett, illetve a közeli Szenttamás pusztán levő Szarvaskert. http://geocaching.hu/caches.geo?id=1817
Mondani sem kell, hogy buzgón fényképeztük, videóztuk a lehető legnagyobb zummal a bikákat, teheneket és a kicsiket. A falu közeli háziállat bemutató részen kiscsikó simogatást tartottunk. Megint a fekete leves, azaz az emelkedő leküzdésével értünk fel a Terecseny előtti gerincre, ahonnan a faluba beérve a Zrínyi kulcsosházhoz hajtottunk.
A jéghideg, rideg házat igyekeztünk felmelegíteni. Fát vágtunk, tüzet csiholtunk és pakoltunk és vacsorát főztünk és iddogáltunk és beszélgettünk. Meg felkértük kisgyerekes-autós társunkat, hogy ugyan vigyen el bennünket a nem túl távoli Lukafára. A falu határából már gyalogosan indultunk a lukafai lukas fa mellett, majd tovább a környék legnagyobb (hárs?)fájához. Kis bozót leküzdése után – felette már kimagaslott a célfa – nem győztünk csodálkozni, hogy milyen gigantikus fával hozott össze sorsunk, no meg a geocaching (GcLuka)!
Próbáltuk körül ölelni, de persze nem sikerült, akkora a kerülete. Megmászni is csak az egyik lehajló ágát sikerült. Visszafelé még benéztünk a tájház udvarába is, meg szemrevételeztük a Galériát is. Amire szállásunkra visszaértünk, még maradt a milánói makaróniból is, melyet jó étvággyal mind megettünk:) Köszönjük az elkészítőinek! A tervezett délutáni-esti ibafai kitérés nem került megvalósításra.
http://geocaching.hu/caches.geo?id=1852 http://geocaching.hu/caches.geo?id=638
Reggel reggelizés, kávézás, teázás, szendvicskészítés ebédre, majd szedelődzködés, takarítás. Alig indultunk el, túravezetőnk a túra során másodszor szenvedett defektet, illetve a külsőjének kitüremkedését kellett nem kicsit adjusztálni. Újabb nekirugaszkodás után aztán Bőszénfán végképp megadta magát a hátsó kerék külsője, javíthatatlanná vált. Hiába kéregettünk házról-házra járva, nem sikerült a pótlás De akadt túratársunk, aki önfeláldozóan kölcsön adta gépét és kocsiba ült a további útra. Így mi nem maradtunk vezető nélkül, Gálosfára folytattuk utunkat. Az idő egyre csak javult, nekivetkőztünk rövidre, erőt gyűjtöttünk. Volt mire, hiszen Kaposgyarmat felé indulva feltoltuk gépeinket a meredek földes emelkedőn. A gerincre érve megemlékeztünk azokról, akik nem jöttek velünk. Vajon miért? Innen előbb ösvényen, majd úttalan talajon, kerítés mellett, defekteket kockáztatva ereszkedtünk le a Hajmás – Cserénfa közötti országúthoz. De előtte még át kellett kelni a Surján patakon, mely csak biztos átkelőhely keresése után vált lehetségessé. http://geocaching.hu/caches.geo?id=783
Sántoson egy kiskocsma teraszán ettük meg elemózsiánkat és öblítettük le jóféle csapolt sörrel. Majd Kaposszentjakab bencés apátsági romjainak megtekintése következett egy jókora gyalogos szerpentinen történő felmenetel után. A fatornyos kilátóból jókora panoráma tárult szemünk elé kevésbé látványos tájjal (GcStjb). A romok feletti tetők és a bejárati épületek Makovecz-féle organikus építészeti stílusban épültek.
Aztán már csak egy ugrás volt Kaposvár, azon belül is a Rosseb bakák emlékhelyeinek felkeresése, kezdve a Hősök templomával (GcRobe2).
Csiky Gergely színház
Aztán a Csiky Gergely színház parkjában levő Héraklész szobor (GcRobe3). Innen spirál alakú felüljárón keltünk át a vasút felett és folytattuk a tekerést a hősi temetőbe. Mély benyomást tett ránk a rengeteg síremlék, a mementóként emlékeztető hegyoldalnyi sír (GcRobe5). Jókora kapaszkodóval jutottunk fel a Töröcskére vezető elágazáshoz, illetve a falucskán keresztül a Fekete Harkály Tanösvényhez. Rövid, mélyen barázdált úton toltuk el gépeinket a már jól járható ösvényig, majd azon már nyeregben a tanösvényen a leleményesen elrejtett geoládáig (GcTrtv).
A továbbiakat illetően kiderült, hogy a hősi temetőbe vissza kell menni, mert van ott egy virtuális rejtés is, vagyis le kell olvasni még egy évszámot. Most lejtő irányában sebességi rekordot felállítva rongyoltunk le (GcRobe4).
A városba visszatérve, átvágva a belvárosi sétáló részen a Berzsenyi parkban a 44. számú gyalogezred hőseinek, a rosseb bakáknak emléket állító oszlop évszámainak kisilabizálása következett (GcRobe1). Volt még kis idő kiszaladni a párszáz méterre levő városligetbe is.
Nagy nyüzsgés volt a jó időben a parkban, a kis tó körül (GcKvvl) és persze a bevásárló központoknál is. http://geocaching.hu/caches.geo?id=3299
És a jó idő megköveteli az áldozatát is: el kell nyalni egy finom fagyit a főtéren, a vonat indulása előtt :) http://geocaching.hu/caches.geo?id=1250
A háromnapos túra adatai: 149 km, 1850 m szint, ebből kb. 10% földút, 10 geoláda.
Résztvevők: Balás Bence, Balás Mariann, Borsos Gábor, Csanádi János, Csanádi Tamás, Csányi Zsuzsanna, Csiszárik Imre ifj., Csiszárik Imréné, Győri Erzsébet, Kerekes Zsolt, Kivés Hajnal, Mertz Anna, Pásztor András, Pásztor Marcell, Südi Eszter, Szabó Árpád, Telek Tünde
Köszönet a túra megálmodójának, megszervezőjének és levezetőjének: Szabó Árpádnak!
Borsos Gábor
A túra képei